Sötét felhők az ország fölött.
Villám. Petőfi és Ady összenéznek.
Augusztus huszadika, tűzijáték.
Hirtelen lecsap a szél és a vihar.
Tömegek menekülnek páni félelemben.
Attila fázósan összehúzza a kabátját.
Valaki lecsapott akkor és közénk költözött.
Fák és elefántcsonttornyok dőltek a földre.
Sámántánc a korona körül.
Sámánok táncolnak a fejünkön már évek óta.
A második ég egyre lejjebb ereszkedik.
Átkok és átkozódás pernyéje hull.
Szemünk marja, csípi az indulat,
és föléljük lelki tartalékainkat.
Nem marad más, csak hogy bevalljuk
végre bűneink.
