Magam vagyok, az ország szélibe
Nincsen senkim én nekem
Kincsem nincsen virágom
Elhagyott az őrangyalom
Nem segít az Isten sem
El kárhozott lelkeken.

Nézz rám Isten, ez asszonyra
Bú és bánat esz - e honban.
Senkim sincsen ki segíthetne
Nem segít az Isten sem
Elkárhozott lelkeken.

Légy jó uram a népedhez,
Szenvedtünk mi már eleget.
Csak te vagy ki segíthetne
Űzd el a kárhozott lelkeket.

Szívem hasad a szenvedésben:
Gyermek sír, mert éhes
Nincsen munka, sem kenyér
Imádkoznánk, de nincs remény.

Segíts, rajtunk, - az élőkön -
Itt vagyunk mind együtt, rongyosan
S mégis oly magányosan.
Elhagyott minket az Isten,
Jajgatások hangzanak fel.

Ó, hald Uram, ne hagy most el
Segítsd utolsó nemzedéked
Adjál hitet, míg hinni tudtunk
Vedd el lelkünk, hogy így szolgáljunk.