Életbe menekülök
Csendben, s szerényen
Kedves szóra, órdítva felelnek.
Itt vagyok, mint gyáva nyúl
Behúzom a fülem, farkam,
Mert tudom figyelnek
Itt vannak mind :
farkas, róka, medve, hélya
S csak arra várnak,
Hogy mozduljak.
Rám is vetnék magukat.
Harapnak, marnak
De én nyúl vagyok,
Nem mozdulok.
S mégis én vagyok a jó !