Közhírré tétetik,
Hogy holnaptól vétkezik,
Ki hajlamos a búra, a depresszióra,
A rendszerünk- ellenes befordulóra!
Aki magyar,
Ha nem, ha akar!
Holnaptól köteles nevetve vigadni!
A „sírvavígadamagyar”-t kéretik tagadni!
Vagy Neki annyi!
Halál lesz, meg bünti
Kinek könnye jön ki!
Hisz a paradicsomot teremtettük itt meg
Ba’ meg!
Hát fürösztünk tikteket
Kecsapba, vajba!
Ti, meg lennétek
A hitetlen istenek
Becsapott majma?
Nem jó Néktek, mit rátok erőltetünk?
Mé’? Akár közétek lőhetünk…
De, mink nem vagymuk olyanok!
Persze,
Hogy a nyugati, hazug sajtó azzal legyen
Telve,
Hogy itt
(a paradicsomban)
TÚLNYOMÁS URALKODIK?!
Hát mé’, nem döntitek
Azt a nagy barom fejeteket
Önként az igába?
És öntitek
Nyakon magatokat
Az Új Világba-, Pálinkába???
Főzhettek otthon!
Vedeljetek!
Hát Nektek semmi nem elég?
Eszitek a kormány ingyen kenyerét?
Mit akartok?
Megkaptok bármit,
Csak kérjetek bátran!
De ne levélben legyen, a láttam!
Nem, nem! Nem az a módja!
Tesztek rossz lóra,
Ha nem tudjátok
Hogy adjátok
tudtomra
amit akartok!
Hát halljátok:
Eztán így kérjetek!

„Miniszterelnökünk!
Ki vagy a parlamentben!
Legyen ige a Te neved!
Mindég legyen meg az akaratod.
Mindennapi segélyünket add, meg nékünk, ma!
És szabadíts, meg minket a kölcsöntől,
És tipord el az ellened vétkezőket,
Mert, majd mi besúgjuk az ellened vétkezőket!
És, kísértsél minket bátran
Te!
Te ellenállhatatlan!”

(-Elnököm, és Ti Apostolai,
és a köröttetek zengő sok Sehonnai!
Nem érzitek, hogy valami feszít?

- Nem érezzük! És ezt fejezd be! Irány a keresztre!)