Olvasod a világ baját,
Hallgatod a magad jaját,
Várod már a vigasztalást.
Egyszerű kis életet,
Bort, búzát, kenyeret,
Békességet, melegséget,
Munkát és hitet,
Embernek való tiszteletet.
Nem is kérnél egyebet,
Erőd már mást úgy sem enged.
Csak legyen meg a magad jussa,
Hogy mi szükséges, azt kifussa.
Legyen meg a napi étked,
Hogy mindig erővel végezd
Mit célnak kitűztél,
Mellyel gyermeket nevelnél,
Jövőbe tekintenél.