Félhomályos, erotikus szobák,
Gyönyörű lányok, asszonyok,
rúzsfoltos cigarettavégek,
telefonkönyv, melyben nem vagyok.

Olvasom: valaki tönkrement,
És kiugrott az ablakon.
Ez az ország, ahol nem szent
A közös és a magántulajdon.

Emitt sír egy idősebb néni,
s visszacsukja a kukát.
A kidobott whiskys üvegek közt
Kábítószert talált.

Valakire ajtó csapódik,
a szomszédok ordítanak,
a kocsmában egy férfi kést ránt,
valakit elgázolnak.

Lakásodon jó erős retesz,
mégis minden perc rettegés.
Éjszaka nem tudsz jól aludni,
az utcára kimenni félsz.

A diszkóban narkósok vannak,

semmitõl sem félnek ők.
Törvényt hoznak rólad,
mulatnak a nagymenõk.

Oligarchák, talpnyalók, bürokraták,
a nyúzásra vannak ötletek.
Arabok, kínaiak, oroszok,
Magyar vagyok, mit tegyek?

Mindenhol pénzmosodák,
itt az összes maffia.
Nézd mi lett országunkból.
Talán bennünk volt a hiba?

Az élet kemény színpadán
Érző bábokat rángatnak.
Kérdéseket tennél fel,
de ők csak irányt megmutatnak.

A politikusok sofőrökkel járnak.
A népnek bérletre sem telik.
Egyesek lopnak csalnak hazudnak
Tudják, teszik és merik.