Ha mezítlábas gyermekkorom
vetíti elém az elme,
a homályban,
az asztalfőn
üresen
búsul a hely...
Ifjúságom derűjéből
fel-felbugyog a
nevetés.
Most: bombáktól
zajos a hazám,
a jövőm valahol
elhagyott.
Ha mezítlábas gyermekkorom
vetíti elém az elme,
a homályban,
az asztalfőn
üresen
búsul a hely...
Ifjúságom derűjéből
fel-felbugyog a
nevetés.
Most: bombáktól
zajos a hazám,
a jövőm valahol
elhagyott.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.