/ Hová lett az emberség?/

Nyakad mutatja, félrecsúszott a világ.
Nyakad mutatja, uralkodni vágysz.

Míg szélesen mosolygott,
minden szava ígéret volt,
közben számolt, mit kapok,
mert démon futott fel a nyakán -
„Itt én uralkodok!”

Míg szélesen mosolygott,
a szeme pajkosan hunyorgott.
„Egy szinten alul nem megyek!”
- mondta a tisztességes.
Kötélen lóg, ki másként gondolt.

Retteg a gyáva, hajlik a buta.
A templom ajtaja mind előtt nyitva?
Az Úr asztalához játszva juthat a gonosz?

Két utcában virág nyílik, a többit bontja az enyészet.
Két utcában dal szól, erejét piszkos víz nyeli.
Két utcában a kút vize itt régóta nem tiszta.

Nyakad mutatja, félrecsúszott a világ.
Nyakad mutatja, uralkodni vágysz.

Emberség?... Boldogság?…Butaság!
Embertelenség adta buta boldogság.
Embertelenség adta gonosz boldogság.

Torz mosoly csúfítja?...díszíti arcodat.
Embertelenül elégedett torz vigyor.
Embertelenség adta gonosz, csúf vigyor.
Büszkén torzult arcod látványa. Ez van.

Ez van? Ennyi maradt?
Az emberségnek vége?

Nyakad mutatja, félrecsúszott a világ.
Nyakad mutatja, uralkodni vágysz.