Ha a fiam felkönyököl a tájban,
És felkiált, hogy honpolgár vagyok,
Ti akkor is ott lesztek, ordasok?
 
Köröztök majd körötte vicsorogva,
Zónákra osztjátok lakóterét,
S azt mondjátok, lehozható az ég?
 
Befutjátok-e a lovaitokkal,
Betyárok és rablók és tolvajok,
Amint kimondja: honpolgár vagyok?
 
Meglátjátok-e a fiam húsában,
Amit én látok, a tiszta viaszt,
És meddig hagyjátok, hogy lássam azt,
 
Amiről a szenny lepattan, a hőre
Olvadékony lesz és formálható?
Rájöttök-e, ti betyár, ti csaló?
 
Elmondjátok-e, hogy jó apja voltam,
Vagy legalább megpróbáltam a jót?
Vagy épp a jó lesz a jelszavatok,
 
Amivel őt leválasztjátok rólam?