Született ebben az önkénybenvalami megkapóan zöngétlen,egy borzongató, mégis szép hang,hogy magadnak és magadért vagy.Újra fel- és elosztás van,ahol a kortárs nem sorstársam,csak a ki nem mondott szavakbanlehet közös sziget - lakatlan.Ahogy körmömről a kort vágommúlik…

 Átbukott rajtam a rendszer-váltás ruha és hideg élelembirkózik hátamon. Ezt a -meglehetszükségtelen- elindulást magamravállalom, de zavarnak kíséretemöntudatos szentjei. Ahogy kihúzzákmagukat, és egy ritmusra lépnek,megpróbálok -a biztostól menedéknek-némi trappolást…

 Nem rendülni megértelmes beszéden,forradásnyi szájjal, tétlenszemekkel hagyni.Minden kezet visszaadni.Nem mozdulni meghiába éget is a Nap,teremj füstölgő csontokat,ha már húst nem teremtél.Ahol törvény nincs, csak bírák,ott asztalokra irka-firkátne rakj.Maradj árnyékod…