Te keszeget eszel? De velem nem etetedMeg e tetemet! Adj az asztalra marhát,Majd azt falja a család! Nem védem ezzel e természetet? Mert kéne?Fényeket meg cseréljem ledekre? Majd ha fagy!A marha marad. E remek pecsenyeSem megy semerre… Lételemem e kényelem,S felmelegedést…

 Óh, te nemes lélek, felnézek rád, hidd el,Küzdesz a közjóért áldott, igaz hittel.Mindig őszinte vagy, önzetlen és tiszta,Jeles államférfi, nem csak egy statiszta.Buzog benned tettvágy, szeretet és jóság,Minden porcikádból árad a méltóság.Tarsolyodban lapul tengernyi…

 Álmomban felmásztam a Szabadság hídegyik turulmadarára, rágyújtottam, megvártam,amíg a parázslás átjárta a testemet egészen a lábujjamig,aztán amikor lángolni kezdtem, ellöktem magamaz ég felé, egy légvételnyi huzatbuborékbóllestem a vidéket, és azt gondoltam, azt…

 Összeült az égi esküdt szék, hogy földi életünket elemezzék. Mert az már fentről nézve is gyalázatos, ahogyan él a gyarló emberiség.…

  A szegénység is egy életérzés, mint egy megállíthatatlan vérzés, úgy hatol csontig a fájdalom. Néha egy szelet kenyér,…

 A bánat bús erdejében, él egy nemzet,s éppen, segítségért kiált. Mert a magyarság most egyet…

 Látod, fiam, ilyen ez a világ, szemérmetlenül csaló, törtető, magánakvaló, sikerhajszoló, képmutató, sekélyes, kétségbeejtő.Mi tettük ilyenné, felnőttek, gyáva hallgatásunkkal, mindennapi megalkuvásainkkal,…

 Nem választották, kinevezték. Hatalma alapjanem tudás,nem becsület, nem emberség. Patikamérlegen kiporciózott kegyekért cserébenem is vár többet: alattvalói hűséget, bűnöket…

Tallpra Magyar! Híj a haza!Itt van az idő, most van az a-mikor itt talpra fel! Rab-voltunkmostanáig megint szép lesz. Kárthozottak az ős apáink némejike, kikszabadon élltek, meg szabadon halltakmeg, szabadon most nem nyughatnak,mert mi most esküszünk! Hogy esküszünk,hogy rabok nem…

 Este van. Csendben rág a család.Langyos csapvíz az életünk.Esszük a nagymagyarországalakú sültet. Ez a vacsoránk.Félünk, hogy mire nem lesz pénzünk.Meg miben kell majd meghalni.Infarktus. Rák. Vérnyomás.Mindenki mindenre rég felkészült.Szótlanul ülünk. Vacsorázunk.Nem…

Itt élnek közöttünkMégsem látjuk őketSzitálnak fölöttünkés terveket szőnekPusztítani akarnakÉpíteni semmitIzmaink szakadnakNem segít itt szent hitMár letörte egy részétDe kell nekik mindenHazánknak a vészétJósolom most itt megJöttek már tatárokTörökök is…

 Hova lett a világból az erkölcs és az érték?A társadalmi zavarokban nem látható mértékNem tudom, hogy félni vagy beolvadni könnyebbElfojtott érzések s megszáradt könnyekhova lett a szín s a virág a kertbőlMenekülnöm kell a szürke helyekrőlÁlarcos alakok őrült táncot…

Mégcsak hónap közepe vanésa csekkek – ezek a sárga ördögök-már mindent, mindent elvittek.Ezerforintom maradt csupán.Ezerforint. És az álmaim. És vágyak.Mindenforintra jut egy álom, jut száz áhítozás.Telhetetlenségez vagy azigénytelenség szintje már? Nem…

GYászol az ország, merthogy a kútjátEltömítette a rút sárkány.Rínak a népek, mert vizet úgy ád,Túszul esik neki jó pár lány.Egy nap a szőkék kezdik az útját,Kékszemű másnap az étlapján. Sarkokon állván harsog a polgár:Át ne zavard a pöszét! A butát!Randa leányt ne…

- ima zivatarban - „Ments meg a Habsburg rémuralomtól!”Kérte az Istent rég a kuruc.Ám a labanc csak húzta a száját:„Kussba’ maradj, ha csak ártani tudsz!” „Talpra magyar!” – szólt újra Petőfi.„Vessük a porba az unt…

- fiataloknak és feledékenyeknek - Háború dúlt vala éppen a Honban.Mind csupa rom csak a bolt meg a gyár.Földeken itt-ott akna, ha robban,Arca se rezdül, perzsel a nyár. Sok kicsi hangya lép ki a fényre.Tégla a téglán, kő a kövön.Rókavezér lesi őket némán.„Mind az enyém…

nézem a plafontrosszabb esetben az egetitt maradtam a padlón megintkedves Mester!dőzsöltem és hónap közepéremár elfogyott az a 47 ezer holnaptól egy idegen kávéházablakából bámulom majd az esőtidegenülféltett életem nem lesz többé szánni valóegy álláspályázatonmert…

 Hazám, te szétfolyó közegengedd, hogy megragadjalakne folly szét ujjaim közülhadd lássam benned arcomatlegyél tükör, mely visszatükrözivágyak és remények színeits a jövő kézzel foghatóvá válócsodás és meghitt tartományaits hadd lássam benned múltamataz ébredő…

 Nem pörög az orsó-Kihaltak a halak.Elragadta őket,a szennyes áradat!Előbb csak cseppenkéntcsordogált a métely-Kis tátott szájukbanNem mocorgott kétely.Bátran ráharaptakA szabad prédára,mit a nagyhal lököttkishal asztalára.Lassan ölő méregEtetőkosárból?Nem hittek ők…

 Most csend van.A kizökkent idő megpihen eCsendben.Ülök a Parton,a rezzenéstelen vizet nézem.A halak is NÉMÁNTátognak a mélyben.Egymásnak feszül a kétPART(’) s a nép.Mi tegnap még harsányanzengett,Ma nem zavarja aRendet.Tilos neki!De a gondolat továbbzakatol a fejben,S a…

Ima… mindenkoronMenekítsd meg, Uram, a te árvanéped,Kinek lelkét lopják az aljaspribékek!Kiknek nincsen hitük, de vanpénztárcájuk,A Mammont imádják, s dühtőlhabzik szájuk.Kik tipornak mindent, minemzetünk éke.” Ne valld, hogy magyar vagy!”- sígy lesz NÉPI…

  nélküled sohasem találtam volna hazamert mindig több volt a lépcső amin elfuthattam kezdetben volt a bizalom kint már az ablakig ér a hó és a redőnyhasadékain a fénycsík a reggel jöttét jelzia teraszon egy pók fonja hálójátbuzgalmának hiábavalóságát…

 (Schein Gábor: Karácsony másnapján, 2011 c. versére) lélektelenül és igazságtalanul süt ránk a napa spekuláns elme felragyogtatja azijedten szánk elé kapott kezetrozsdavörös festékeit kiborítja az időelőásva a szabadság szörnyűségeita betegeskedő titkokathogy ki…

 Izabella királyné gyalui kastélyánál elborzadva nézzük a sebesült falakat:van és volt között fényévnyi a távolságde az egybeesés még így is nyilvánvalóaz ablakok helyén közönyös deszkáka falakat folyondár és moha nőtte bea parkban mérgezett gaz…

 Magyar ember vagyok, az is maradok, ha hagynak!Nem üldözhet el az éhség, inkább itt rohadjak.Halálom küszöbén is mosolygok majd rátok,amint tették egykoron a harcoló huszárok.Büszke a magyar nép,s ez lesz majd a vesztünk,Csonka vagyonunkból, mindig többet metszünk.Egyre…