A kertben egy őszi esteHullott a levélA szomszédból egy denevérA vén diófát kereste.A diófán már sereglenekSzáz és száz denevér!Van közöttük fekete és fehérMelyek négyévente levedlenek.Civakodnak, acsarkodnakAz éjszaka leplébenKi-ki forr a levébenEgy kihalt ágba…

 Gondolkozik, tehát gagyog.S a bölcsész egy boltban andalog.Ő egy orvostól kérdi szépen:„Mit kíván még a repüléshez?”Én mögötte állok és nézek.Milyen cég ért itt még a repítéshez?S egy öltönyös úr vállamhoz érvemegszólít, hogy „Én kérem!Most…

Ketté szakadt papírlap a világ könyvében,Eme kis ország Európa szívében.Ketté tört szavak emberek ajkain.Félelemmel beporzott virágok álmunk mezein.Véres szemű ebek óhajtják a hatalmat.Kötéllel a kezükben köztünk járkálnak.Vicsorognak ránk, a hazugság leple…

 Nem kell érte vérre menni,nem érdemes megszenvedni.Nem ér meg egy pillanatot,elpazarolt gondolatot.Vadon terem mint a gomba,manók által összehordva.Igénytelen mint az öszvér,ingyen adják, annyit is ér.Mellényzsebből előrántodhogy ha kell, a szabadságot.

 Közzétettek egy új törvényt.Aki él, mindenki bűnös,s jogszerint kivégezhető,vagy a sitten várja a hűvösMagánzárkaNéhány ember ógott-mógott,hogy ez azért mégse járja,hisz senki nem adott okot,amiért kötél vagy cellajárna mindenkinekAztán elcsitult a morgás,mert még…

 A közönyleírhatatlan elcsigázottsággá nyomasztja a pillanatokat,súlyos serkentőkkel segítik a görcsös vergődést a tompulás felé,de az unottság ezek nélkül is kiművelődik,pilled, lankad, tikkad maga a fásultság is,tottyad a lét,petyhüdt erőtlenség csoszog,fáradt…

 Ne félj, szívem, bennem a Honlap hőse,Röhögjenek a félszeg hebegősre.Röpülj, hajam,Ne félj, hogy nem leszek Holnap nő se.Vágyni, vállalni, váltani egyre,Új szikrák gyúlnak, szükség van ezekre,Röpülj, hajam,Vállalni váltani, s vágyni nevetve.Új ordasok hada lihegi…

 Az én hazám egy gödör, kiástuk,aztán elneveztük akváriumnak(talán jobb kilátásban reménykedtünk).Mert ugye tenger nincs, medence van,(benne ott lötyögnek a vesék,az egyik időnként lerúgja a másikat,már egyik sem tartozik szorosan a tárgyhoz).A haza meg nem áll, a haza…

 Egykor az értelmiség viszonylag egységes volt;Tudtuk, mit kell tagadni.Már legalábbis azok lelkében nyugalom honolt;Akik nem akartak betagozódni.Aki igazán értelmiségi, sohasem adja fel a függetlenségét;Tudja, mivel járna ez.Aki feladja, nem éli át igazán értelmiségi…

 Ír sört, olasz bort, francia pezsgőt is ihatsz most már, de a lényeg nem változott.Hisz van, aki mindennap kövidinkát vedel, sorsa elátkozott.Kínai, arab, indiai étteremben is ehetsz most már, de a lényeg nem változott.Hisz van, akinél havonta kerül csak hús otthon az…

 Az idő krónikása mindig kiírja magából, ami benne van.Leírja, amit maga körül lát, pedig a világból néha elege van.Elege is lehet, hisz olykor úgy tűnik, a világ megőrült.Bizony rég volt, amikor még ember embernek örült.Mikor volt ez? Talán a Paradicsomban.Ahogy onnan…

 Ma akciós a tévedés,kamatja apróbetűssejtés a bőr alatt;sokáig nyúzhatom.Végül ez is csakbúcsúízű játék.Fonákul ékítikönny a díszdobozt.Nincs is távolság:csak a régi kontinensrőlhisztiznek az anyák,sír a statisztika.Az éhségsztrájk ishétköznapi…

 Hova tűnhetettaz ember belőle?Nyikorgó felcímkézettrobot lett,kapacitása véges.Nem meghaladható,ez tudomány,tanulta ő is.Nem hiszihogy túllépheti.Hitre nem programoztaaz a marha,sőt, azt hiszi az embertegy hanyag gombnyomáskushadni évekre visszatartja.

 Már csak hétvégi gondolatoküldöznek,betette mögöttem a kaput a béke,csak hosszú úton zötykölődveérik bennem eggyéa táj és annak tűnt emléke.Ugyanott ülök, mint akkor,ugyanaz a vidék húzza szemem,csak én lettem közben több,jóhiszemmel tán mégis kevesebb.Hétvégi…

 Én nem fogom be az ökröt, hogy előttem cammogjon, amíg tartom az eke szarvát.Befogom annak a száját, aki hagyja, hogy jövőét szívtelenül elkaparják.Én nem fogom be akkor, amikor a reklámokkal kényeztetettek úgy akarják.Nem…

 Hit által megosztva, Istennek egy a népe;Ítélkezik, utál; a vörösen izzó - ,Véreres szemeket, hosszú idő folytán,hogy elvakították a gyűlölettel,Az erőszak eszközzé vált, a hit pedig okká;És az elme az, ami a fegyvernek mondható,És szavakat tilt, mondatokat,…

Hitet ad ki hitegetHitet kap ki hitelez!Pénzét ki az ebhez köti,Minden javát csődbe küldi!S lám hová tart a világ,Mikor már az adott szó sem tartja árát;Széchenyi vaskádban forog,Nemzetünk roskatag omladoz;S lám, most minden zsíros féreg,Ki az Ő neve mögé bújt,Kapzsi…

Mennék én, de nincs hova.Hova mehet, kinek nincsen otthona?Otthon a magyar szívének a Haza.Mit jelent ma már Hungarica? Hol van az a harcos nemzet,Kinek lába nyoma mindent feléget,Kinek szája még szabad volt,És merte hangoztatni az igazságot? Se jogász, se orvos, se…

 Ó te szegény árva, diétázó Magyarország, nagy dicső múltra visszatekintő balsorsú föld.Egykor virtus génjeidben mára állandó a köd, a világ szemében most közröhej tárgya vagy.Ó te önfeláldozó, zsíros keblű, beteg haza, hová lettek bölcsőid tanító…

 Zakatolnak a gondolatok az agyunkban,zsong bennünk a miérttel, a honnan, a hova.Lebeg a miért a fejünk felett,honnan jöttünk,talán megfejthetjük,előző életünk bűneit vezekeljük.Hova megyünk? Ahova mindenki más.Egy kérdés felettünk tétovázik:az addig mibe…

 Halált termett a XX. század,zendült, lázadt a világ,hamis próféták váltogatták egymást,próféciájuk szava szélbe merült ájulás,lesz-e kinek fejet hajtsak,aki a békéért szólal,nem csak zsebét tömi meg,nem ülönelégülten a demokrácia trónra.Munkát, kenyeret,tudást,…

 Ha mezítlábas gyermekkoromvetíti elém az elme,a homályban,az asztalfőnüresenbúsul a hely...Ifjúságom derűjébőlfel-felbugyog anevetés.Most: bombáktólzajos a hazám,a jövőm valaholelhagyott.

Nézd milyen hideg az álmod,s a valóság még ridegebb.Fázósan reménykedsz otthon,hogy nem lesz télen hidegebb.A lakbér, a villany, a fűtés,az ételed és a ruhád.Varázsló vagy, ha két hétig kitartFizetéssel teli pénztárcád.Pénzeddel lemész a boltba,s alig veszel valamit.Kilépsz…

 Félhomályos, erotikus szobák,Gyönyörű lányok, asszonyok,rúzsfoltos cigarettavégek,telefonkönyv, melyben nem vagyok.Olvasom: valaki tönkrement,És kiugrott az ablakon.Ez az ország, ahol nem szentA közös és a magántulajdon.Emitt sír egy idősebb néni,s visszacsukja a kukát.A…

 Valahogy szétrohaszt ez az ország,ha valakit beköpsz, az ott is maradA kukában turkál egy hajléktalan,s friss, mai kenyérre akad.Rohannak az utcákon,Az emberek nem mosolyognak, csak néznek.benzinszagú kocsik köztvad, kóbor kutyák kefélnek.A munkanélküli a kocsmában…